Az elmúlt héten 2 alkalommal is találkoztam a következő problémával.
A saját panasza miatt vizsgálatra érkező szülő egyik esetben se tudta otthon hagyni gyermekét, egy óvodás illetve hatodikos kislányról van szó. Ilyen esetben mindig nehezítő körülmény, hogy a szülő nem tud kizárólag a vizsgálatra illetve a közöttünk zajló megbeszélésre koncentrálni. Jelen helyzetben sajnos mindkét esetben bőrgyógyászati daganatra gyanús elváltozást találtam. Ilyen diagnózis közlése, a felvilágosítás, a tennivalók megbeszélése általában sem könnyű, a feladat gyermekek jelenlétében különösen nehéznek tűnt. Már az egész kicsik is jól érzékelik a szülők hangulatát, a műtét vagy daganat kifejezés pedig nyilván megijesztheti őket. Bár szerencsére egyik esetben se volt életet közvetlenül fenyegető probléma a páciensek (itt most a szülők) megnyugtató szavakra vártak, ami teljesen természetes. Szerencsére egy munkatársam segítségével egy másik helyiségben sikerült a gyerekek figyelmét elterelni és ez idő alatt minden felmerülő, esetleg kényes kérdésre is tudtam válaszolni. Úgy tűnt és remélhetőleg valóban így is van, hogy a szülők kisebb szorongással, feszültséggel távoztak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése